Loading...

2009. április 15.

FILMVETÍTÉS

2009. április 8.

HANDSHAKE




http://roomfordebate.blogs.nytimes.com/2009/04/07/obamas-european-score-card/#more-3617

2009. március 24.


klikk a képre nagyításért

2009. március 23.

ŐSEINK - KURULTAJRA HÍVNAK




Folytatódik a Csepregi-botrány! Vikidál Gyula kiakadt!

STOP.HU

Csepregi Éva életrajzi könyvében azt állítja, Vikidál Gyula besúgóként folyamatosan jelentett kedveséről és róla. Vikidál nyílt levélben válaszolt Csepreginek, amelyben alaposan kiosztja az énekesnőt.

"Köteteket tesz ki az az irathalmaz, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a Péterről (Erdős Péter, Csepregi kedvese - a szerk.) adott jelentéseket tartalmazza. Jelentett róla Dalos és Dejkó is, a popszakma két legszorgosabb besúgója" - írja könyvében Csepregi Éva.

Mivel Vikidál korábban elismerte, hogy ő volt Dalos ügynök, így Csepregi tulajdonképpen ha nem is szemtől-szembe, de közvetve őt vádolta meg a folyamatos és szorgos besúgással. A zenész dühös hangulatú nyílt levélben válaszolt Csepregi vádjaira.

"Köszönöm, hogy végre Te megpróbáltad felnyitni az emberek szemét. Megmutattad, milyen módon kell reklámot csinálni egy könyvnek" - kezdi levelét Vikidál.

"Tőlem pedig ne, de Istentől kérj bocsánatot!"

"Emlékszel hány Eurovíziós fesztiválra mehettünk együtt? Én egyikre sem!! De a hivatásos kopók igen! Emlékszel, hogy a nagy mártíromkodás közepette Ti hányszor mehettetek külföldi turnékra? Én sokáig egyszer sem, és még sok más rockzenekar sem! De a beépített hivatásos kopók igen! Nem tudod véletlenül, hogy én hányszor találkoztam Erdős Péterrel? Én igen! Mindössze háromszor, akkor is hivatalos ügyben, és akkor sem kettesben. Mert én a megtűrt kategóriába tartoztam. De a névtelen kopók ott lihegtek körülöttetek" - állítja a rockénekes, aki ekkor még viszonylag nyugodt, ám a levélből kitűnik, hogy valószínűleg ezután csúnyán elszakadt nála a cérna.

"Sajnálom, de sem Rád, sem Erdős Péterre nem volt időm, és nem voltam kíváncsi a Neotonra sem, ugyanis teljesen más közegben éltem. Ezért ha teheted, próbáld megtalálni és megnevezni azokat a személyeket, akik hivatásszerűen űzték ezt az "ipart"! Tőlem pedig ne, de Istentől kérj bocsánatot!" - zárja sorait Vikidál Gyula.

A rockénekesnek nem ez az első botránya ügynökmúltja miatt. Legutóbb Nagy Ferótól kért elnézést, amiért jelentett róla. Ezt egyébként - ahogy most is - először tagadta, majd nem sokkal később szívhez szóló nyilatkozatban kért tőle bocsánatot. "Úgy döntöttem, szembenézek egykori zenésztársaimmal és ezzel egyszer és mindenkorra lezárom a múltat" - nyilatkozta a zenész 2005-ben a Népszabadságnak.

Erre egyébként Nagy Feró kérte meg, a rocker állítása szerint "fűzte" Vikidált, hogy ne tagadja tovább tettét, álljon ki a nyilvánosság elé és kérjen bocsánatot. Nagy Feró szerint erre azért volt szükség, mert különben Vikidál egy életen át emésztette volna magát.

2009. március 22.

Magyar Himnusz - Pataki Attila

2009. március 16.

A magyar ál-liberálisok-ról


György Attila - csíkszeredai író

Liberálisok

Sokszor eljátszadozom a gondolattal: milyen boldog élete lehet egy bora-borai bennszülöttnek vagy csukcs eszkimónak, akiket a sors különös szeszélye nem ajándékozott meg liberális politikusokkal és hangadókkal.
Majdnem azt írtam, liberális gondolkodókkal, de ez azért kissé erős lenne.
Az már külön a mi magyar szerencsétlenségünk, hogy a mi liberálisainknál kevés fasisztább emberi lényt lehet találni.
Amúgy, amíg a fogalmak azt jelentették, amit valójában, addig nem is volt baj a liberalizmussal. A személyes szabadság elve nagyon rendben van. A szabadosság már kevésbé. A másság tisztelete szintén rendben van. Az öngyűlölet már kevésbé.
Azért, Zsolt barátomat idézve, megnézném, mit szólna a liberalizmus atyja, Cromwell, a fővárosokban rózsaszín bőrtangában masírozó b…, akarom mondani, melegekhez. Attól tartok, mondanivalójában erős szerepet kapna a nevelő célzatú, cseppet sem szelíd erőszak.
Érdekes amúgy, hogy amíg például a román liberálisok kifejezetten patrióta érzelműek, sőt esetenként nacionalisták, addig a magyar politikai élet „liberálisaira" nyugodtan ki lehet mondani, hogy senkiházi, hazaáruló gazemberek.
És akkor még csodálkoznak, ha Erdélyben járva megdobálják, elüldözik, leköpik őket.
Mint legutóbb éppen Demszky elvtársat, a lényegesen jobb sorsra érdemes Budapest főpolgármesterét, akinek volt bőr az arcán (amúgy van ezeknek) Nagyváradra jönni „könyvbemutatni".
Nem is ez a furcsa benne, hanem az, hogy akad épeszű erdélyi – na jó, partiumi – ember, aki képes meghívni ezt a politikai szellemlovagot, aki úgy érzi, ez hiányzott a mi életünkből igazán. Nos, a köpködést nem tartom úri gesztusnak, de azért meg kell mondanom, ez esetben kifejezetten érthető, sőt helyeslendő a nagyváradi srác gesztusa, aki leköpte Demszky beszélgetőpartnerét.
Mondjuk, mehetett volna jobb helyre is, amíg még lehet, merthogy Kispannóniában már csekély két év börtönbüntetés jár a tojással vagy papírgalacsinnal (!) dobálásért.
Szépek ezek a „liberális" törvények, nem? Ennyit a szabad véleménynyilvánításról.
Ja persze, azért van, akinek szabad véleményt nyilvánítani. Nyilván, a liberálisoknak. Azt mondja múlt héten például Kuncze Gábor, e magyarba(?) oltott rozmár, ő bizony legszívesebben ciántablettákat osztogatna az elégedetlenkedő magyar középosztálynak.
Ez azért szép, képzeljük csak el, ha a magyar szót behelyettesítenénk bármilyen más nemzettel, ne adj’isten cigánnyal vagy zsidóval, micsoda egetverő visítás, rasszistázás és antiszemitázás lenne a környéken…
Csakhogy mi ilyet nem teszünk, merthogy mégiscsak úriemberek vagyunk, ellentétben a kunczegáborokkal, demszkykkel, és hosszú lenne még a sor felsorolni, kikkel szemben.
Egyébként meg tanulságos ellátogatni az SZDSZ (– már a puszta szó leírása is némi heveny rosszullétet okoz –) honlapjára. Nem föltétlenül mazochizmusból, hanem azért is, hadd lássuk meg, mennyire tisztelik e derék emberek a másságot, mennyire toleránsak, nyitottak. Van ott egy tanulságos közvélemény-kutatás.
E sorok írásakor például, kedd délben, a magyar liberális párt honlapján, úgy tűnik, olvasóinak 91%-a szerint a cigányoknak vérében van a bűnözés, 82% szerint a drogosokat börtönbe kell zárni, 81%-uk határrevíziót szeretne (Istenem, túl szép, hogy igaz legyen!), sőt 21% szerint az asszonyt is nyugodtan lehet verni. Többet nem is szemelgetek innen, ha komolyan gondolná ezt a törpepárt, komolyan mondom, szinte már szimpatikusak lennének.
De persze nem, a magyar liberálisokat egyetlen dolog tartja össze, na persze a lopott szajrén kívül: ez pedig a magyarság gyűlölete. Mindennek gyűlölete, ami magyar, ami méltóságteljes, ami szent, ami hagyományos. Ebbe a gyűlöletbe fognak belepusztulni. Előbb-utóbb.
Remélem előbb, mint utóbb, mert azért nekünk sincs túl sok időnk.
György Attila - Hargita népe

György Attila védelmében kezdeményezett aláírásgyűjtő lista

2009. március 11.

KURULTAJ DÍSZBEMUTATÓ

2009. március 8.

PIROS_FEHÉR_ZÖLD

javascript:void(0)
From: MVSZ Sajtószolgálat <mvsz..sajtoszolgalat@gmail.com>
Subject: [mvszcanadawest] Öt évvel ezelőtt indult az aláírásgyűjtés a magyar állampolgárság visszaadásáért

Öt évvel ezelőtt indult az aláírásgyűjtés a magyar állampolgárság visszaadásáért

Öt évvel ezelőtt, 2004. március 5-én elkezdődhetett a népszavazási aláírásgyűjtés a „kettős állampolgárságért”, pontosabban, a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. Akkor az Alkotmánybíróság hat hónapig vizsgálta, majd kimondta, hogy népszavazásra bocsátható az alábbi kérdés: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi. LXII. tv. 19.§ szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A népszavazásra 2004. december 5-én került sor. A hivatalosan bejelentett eredmény villámcsapásként érte a magyar embereket. Ezek szerint mindössze 1,6 millió magyar állampolgár támogatta volna szavazatával az ügydöntő országos népszavazásra bocsátott kérdést, és jóllehet győztek az IGEN-ek, számuk kevés volt ahhoz, hogy a budapesti parlamentet ügydöntő erővel a magyar nemzet újbóli egységesülését lehetővé tevő törvény megalkotására bírja.

A Magyarok Világszövetsége megnevezett 1139 szavazókört, amelyben alapos oka volt feltételezni, hogy durván meghamisítottá k az eredményt: az IGEN szavazatok számát beírták a NEM-ek rovatába és fordítva. Minden esetben az IGEN-ek rovására. Összesen több mint 600.000 IGEN szavazat rovására! A Magyarok Világszövetsége konkrét bizonyítékokkal is szolgált olyan szavazókörök esetében, ahol sikerült kikényszeríteni a szavazatok újraszámlálását. Így derült ki, hogy a Pest megyei Tárnokon először jegyzőkönyvelt 158-IGEN és 219-NEM szavazat eredménye a valóságban fordított: 219-IGEN és 158-NEM. Még durvább csalás történt Budaörsön, ahol a jegyzőkönyv szerint 210-IGEN-nel szemben 424-NEM lett volna, míg az újraszámlálás ez esetben is a fordított jegyzőkönyvezéssel elkövetett csalást leplezte le: a tényleges eredmény 424-IGEN ellenében 210-NEM.

A Legfelső Bíróság hiába adott helyt az MVSZ panaszának, és rendelte el valamennyi megnevezett szavazókörben a szavazatok újraszámlálását, a „páratlan” magyarországi választási törvény még a Legfelső Bíróság döntése ellen is adott kibúvót azoknak, akik nem voltak hajlandók a szavazatokat újraszámlálni.

Kijelenthető, hogy a 2004. december 5-i népszavazás a magyar állampolgárságró l, a kormány által adagolt hazugságsorozat ellenére, a maga 2,2 millió IGEN-szavazatá val ügydöntő volt!

Két év múltán, 2007. márciusában az MVSZ elérkezettnek találta az időt arra, hogy másodszor is elindítsa népszavazási kezdeményezését, a 2004-ben használttal azonos aláírásgyűjtő ívvel. Egy óvás folytán a kérdés az Alkotmánybíróságon kötött ki, amely teljesen jogellenesen, mindmáig, azaz két éve nem bírálta azt el. Ez pedig kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát, és erőszakot követ el az alkotmány szerint is a legfőbb hatalmat megtestesítő népfelséggel szemben.

A Magyarok Világszövetsége számára nem kétséges, hogy késedelmet a népszavazás bármi áron történő megakadályozásá nak szándéka okozza. A 2004-ben az Alkotmánybíróság által két ízben is, három-negyedes többséggel népszavazásra alkalmasnak talált kérdést csak a jogállam alapjaiban történő megrendítésével lehet népszavazásra alkalmatlanná nyilvánítani. Ezért, jóllehet szóvivője, kérdésre válaszolva, hét hete minden héten beharangozza a várható döntést, az Alkotmánybíróság továbbra is kivár. Ismervén a körében gyűrűző nemzetellenes szándékot, alighanem Március 15. utánra halasztják a magyar nemzet ügyét eláruló, törvénysértő döntés meghozatalát.

Amennyiben ez ekképp történne, az kimeríti majd a teljes nemzetárulás fogalmát. Azon a napon teljesen lenullázódik majd az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság legitimitása. És ezen nem enyhíthet majd még az a cinkos összekacsintás sem, amellyel a KDNP parlamenti frakciója próbál segítségére sietni a teljes erkölcsi és szakmai válságba hulló, alkotmányos válságot okozó Alkotmánybíróságnak. Ekkor nem segíthet a legkisebb parlamenti frakció által időzítve benyújtott, és az ellenzéki benyújtó paránysága, valamint az állampolgársági törvény két-harmados volta miatt teljesen esélytelen törvénytervezet sem, hiába hirdeti azt máris a politikai jobboldal vazallus sajtója…

2009. március 5.

A Magyarok Világszövetsége